2010. január 22., péntek

Interjú/ Spáh Dávid


E havi riportalanyom nem más, mint a Familia Kft-ból ismert Spáh Dávid. A sorozat óta eltelt tizenkét év, s belőle  rendező lett, hogy mi történt vele az elmúlt közel másfél évtizedben, arról olvashatunk.


Dávidban, már a Familia Kft. idején kirajzolódott, hogy nem színészként tervezi életét. Nem járt a budapesti Filmművészeti Egyetemre ellenben filmjei és a főleg reklámokkal nyert néhány díjja mégis őt igazolják.  Munkái többségben reklámfilmek, de készített már rövidfilmeket, és az utóbbi évek egyik legjobb dokumentumfilmje (az index.hu kritikusa szerint), a Miss Plasztik is az Ő nevéhez köthető.
Pályáját rendezőasszisztensként kezdte, majd első önálló filmjét körülbelül az évtized elején forgatta. Fő munkái általában reklámfilmek, amit élvezetes de nehéz, munkának tart „Ugyanis 20-30 másodpercben kell egy történetet elmondani, ahol fontos a pontosság és az odafigyelés illetve a látványvilág”.
Évek óta foglalkozik forgatókönyv írással elsősorban animációs filmekhez, filmjei többsége mégis „némafilm”, „ahol a képi ábrázolásmód meséli el a cselekményt”.
Jövőbeli tervei között szerepel egy nagyjátékfilm és sorozat készítése.
Összeszokott munkatársakkal dolgozik, vágója: Kovács Zoltán operatőre: Márton Balázs, de előfordult már, hogy ikertestvérével Károllyal is együtt dolgozott.
Sok rendezőért rajong nézőként, de kifejezett példaképe nincs. Reklámokat először nézőként nézi „nem szeretné a környezetét elhalmozni az ötleteivel és villogtatni a  kreativitását”, de nem tud teljesen elvonatkoztatni szakmai mivoltától.
„Néha szívesen lecserélném magam!” Eddig egyetlen munkáját sem hagyta félbe és összesen egy olyan esetre tud visszaemlékezni, amikor nem tudott valakivel teljes mértékben együtt dolgozni!
Filmjei, szándáka szerint elsősorban a közönség szórakoztatására, érdeklődésük felkeltésére vagy megdöbbentésére készülnek. Ha nem megrendelői munkával foglalkozik, hanem saját forgatókönyveit filmesíti meg, azok általában személyes témát dolgoznak fel.
Ha felkérnék, egy színházi darab megrendezésére, akkor egy barokk operát vagy egy kortárs prózai darabot rendezne szívesen.
Aki filmrendezőnek készül legyen nyitott, és legyen egy „B” terve, mert nem biztos, hogy ebből meg tud élni.


„Nem vagyok egy tétlen ember, sokat dolgozom és megyek is a munka után!”




„Nagyon divatos dolog az introvertáltság, én ugyanakkor alapvetően közvetlen személyiségnek tartom magam, bár nem mondanám, hogy rettentően sok barátom van.”
Babonásnak és hipochondernek tartja magát, ennek ellenére dohányzik, amiről szeretne leszokni. Ha kívánhatna, akkor szeretne megtanulni repülőt vezetni, ugyanis rajong a repülőgépekért.
Nyolc évig zongorázott, mégis tehetségtelennek érzi magát a zene műveléséhez. „Zenehallgatásban kikupálódtam, rengeteg klasszikus zenét hallgatok!”
Szabadidejében szeret filmeket, sorozatokat nézni, persze csak azokat, amik valamiért érdekesek , erdetiek. Nagy kedvence Dr. House.
Szívesen élne az '50-60-as évek New York -jában vagy Párizsban, mindenképpen valamelyik kulturális fellegvárban.
Anti rasszista szemléletű. „Abban hiszek, ha valaki nem szakbarbár és nyitott a körülötte lévő világra, akkor reménykedhetünk, abban, hogy változni fog a világ.”
Dávid üzenete a fiataloknak: „Mindenképpen olyannal foglalkozzanak, ami után marad valami!”


Jelenleg reklámfilmeket forgat és szövegkönyvet ír egy pályázatra!


Főbb munkái: Miss Plasztik-Szikék Szépe, Fordítva, Ebéd, Aqua


Díjai: CRESTA 2009, Ezüst penge (2009), EACA Care Awards, fődíj (2009),  Golden Effie (2008), Reklámmustra 2008: Legjobb TV reklám



Élet az egyetemen, és azon túl/ 1

 Interjú Makai Andrással



•                  Miért választottad a Szent István Egyetemet?
- Szimpatikus egyetemnek tűnt, és nem csalódtam benne. Jó a levegő, szép a környék, és a tanárok is normálisak. (Persze mindenhol vannak kivételek) :)
•                  Utolsó pillanatban döntöttél róla, hogy oda jelentkezel vagy már régóta tervezted?
- A gimnázium után még 2 évet egy kereskedelmi iskolában töltöttem, ott képeztem magam tovább, és ezalatt az idő alatt volt időm eldönteni, hogy hova szeretnék menni továbbtanulni.
•                  Inspirált valaki a pályaválasztásban?
- Ha inspirálni nem is de bátyám, meghatározó személy volt a pályaválasztásomban. Most már az öcsém is műszaki menedzsernek tanul. Mivel ez a szak elég széles területet lefed, könnyebb elhelyezkedési lehetőséget biztosít(hat). 
•                  Mennyire volt összetartó a csoportotok?
- Nagyon. Ellentétben sok közgázos ismerősömmel, nálunk a csapat igazán családias közösségé nőtte ki magát. Mondjuk lehet nagy segítségre volt az első szemesztertől indított (általam készített) kifejezetten menedzserek számára fenntartott fórum. Nem hittem a levelezőlistás megoldásban, mert az elég kaotikus és nehéz a "menedzselése". 
•                  Könnyen talál egy friss diplomás műszaki- menedzser munkát?
- A csoportunkból kb. a fele talált magának megfelelő állást. Amúgy valószínűleg ez (is) betudható a gazdasági válságnak. Persze aki talpraesett, az biztos hogy talál megfelelő helyet.
•                  Mennyire telített ez a szakma?
- Elég sok helyen alkalmazható ez a tudás, ergo talán könnyebb is az elhelyezkedés mint más szakmaspecifikus ágazatoknál.
•                  Egy középiskolás tisztában van azzal, hogy mi a feladata?
- Persze, megírni a házi feladatot. :)  Nem hinném. A középiskolás élet és az egyetemi élet között elég nagy a szakadék. Teljesen másképp bánnak az emberrel, és mást is várnak el a diáktól.
•                  Ha újra kellene dönteted ugyanide jelentkeznél? - Igen.
•                  Ha adhatnál útravalót a fiatal választás előtt álló diákoknak mi lenne az?
A felsőoktatás tapasztalataim szerint arra való, hogy egy szélesebb látókörben tapasztalja meg az ember a világot. Használják ki azt a pár évet arra, hogy rengeteg emberekkel ismerkednek meg, mert az életben az emberi kapcsolatok a legfontosabbak.


Előítélet


Előítélet a XXI. században




Először is tisztázzuk magunkban, mi is az az előítélet, vagy mi számít annak. A pszichológia szerint előítéletnek nevezzük azt, amikor valamilyen etnikai társadalmi csoport erős érzelmeket vált ki belőlünk. Lehet pozitív illetve negatív. Az effajta szemléletünket folyamatosan frissíteni/ változtatni kell, mert téves is lehet.
Az előítélet nem csak pl.: etnikai csoportoknál alakul ki, hanem a legjobb például egy osztályban. Belépsz egy közösségbe, ahol nem ismersz senkit. Szemügyre veszed az embereket és tulajdonságokat társítasz hozzájuk. Ez az úgynevezett Hold- udvar hatás, hogy jobban megértsd mi is ez, írok egy példát.
Anna belép új iskolája kapuján, megnézi kik az új osztálytársai. Kiszúrja magának Katit, akin rongyos farmer és egy elnyűtt póló van. A másik kiszemeltje Vera, aki a legújabb divat szerint öltözködik. Ha választhatna, hogy kinek a barátnője legyen nagy valószínűséggel Verát választaná, mint az emberek 70- 80%-a( még ha most azt is mondjuk, hogy nem így van az esetek nem ezt igazolják). Kati lehet segítőkész, okos és barátságos, de az öltözködése olyan negatív tulajdonságokat vonz, ami nem feltétlenül igaz rá.
Mit lehet ebből lekövetkeztetni? Az előítéletek 80%- a abból alakul ki, hogy felszínesek vagyunk és látszat alapján ítélkezünk!
Gondoljatok bátran vissza, amikor először léptetek be a középiskola kapuján és szembesültetek azokkal az emberekkel, akikkel az elkövetkező 4 évet fogjátok tölteni. Mi futott át akkor az agyatokon? Ránéztetek valakire és látszat alapján elképzeltétek ki milyen is lehet. Az is előfordulhat, hogy az, akit akkor nem szimpatizáltatok, most a legjobb barátotok/barátnőtök. Miért? Mert megismertétek és nem a látszat alapján ítélkeztek!
A másik előítéleti forma a rasszizmus. Általában ennél a formánál az érzelmi kiváltás a legerősebb. A rasszizmust faji vagy etnikailag eltérő személyek felé érezhetjük. Itt is a legnagyobb probléma az általánosítás és a felszínesség. A XXI. században a legnagyobb/ legtöbb előítélet a cigányságot, zsidóságot és a négereket érinti. De miért? Ha jobban belegondol az ember, ők is olyanok, mint mi! Lehet más a bőrszínük és a vallásuk, de ettől nem lesznek kevesebbek, mi pedig nem leszünk többek attól, ha folyamatosan megalázzuk őket.
Minden nemzetben és etnikai csoportban találhatunk olyan embereket, akik „jók” illetve „rosszak”, de nem erre kell koncentrálni, hanem arra, hogy megismerjük egymás kultúráját és összetartsunk a közös cél érdekében!